Új invazív fajok jelennek meg Magyarországon

Úgy tűnik, hogy Magyarországon egyre több faj jelenik meg, amiknek nem kéne hozzánk költözniük. Zala megyében például a nutriák vagy mocsári hódok veszik át az uralmat, amik igazából Dél-Amerikában őshonosok. Ez a rágcsáló az értékes prémje és húsa miatt kerülhetett Európába, azonban az utóbbi években sikerült elszabadulnia.

Úgy tűnik, hogy a nutria nagyon is kedveli Európa mérsékelt övezetét, így egyre több országban számolnak be róla. Hazánkba a szomszédos országokból került be, minden bizonnyal a tenyészetekből szöktek meg, majd az utódaik szépen megtalálták a tökéletes vízközeli helyszíneket. A Balaton közelében először 2016-ban jelentettek róla, akkor a Mura folyó felső szakaszánál. Az elmúlt években azonban nagyon enyhe telek voltak, így a nutria szépen elszaporodott.

Ma a szaporodása inkább aggodalomra ad okot, mivel rengeteg gazdasági kárt okoz. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy veszélyes lehet az őshonos fajok számára, mivel egész nádasokat képes kipusztítani.

Az invazív fajok veszélye

Az invazív vagy idegen fajok olyan fajok, amelyeket természetes úton, véletlenül vagy szándékosan hoznak be egy olyan környezetbe, amely nem a sajátjuk, azonban egy bizonyos idő elteltével sikerül alkalmazkodniuk és megtelepedniük. Innentől kezdve ragadozóként viselkednek, akadályozzák az őshonos fajok fejlődését, megváltoztatják az élőhelyet, fizikailag és kémiailag módosítják a talajt, új parazitákat és betegségeket hoznak be.

A biológiai invázió hatásai az emberi egészségre is megfigyelhetők, mivel számos faj betegségeket terjeszthet, allergiát okozhat, vagy akár mérgező is lehet. Ugyanakkor a gazdaságra gyakorolt hatásuk jelentős lehet, többek között a halászati tevékenységek csökkenését vagy megszűnését, az állatállomány és a termés veszteségét okozhatja.

Ettől függetlenül nem minden betelepített faj invazív. Egyesek, mint például számos haszonállat és kerti növény, nem tudnak alkalmazkodni a környezethez, vagy nem tudnak elszaporodni a vadonban, és ezért nem jelentenek veszélyt a terület többi részére. Másoknak, mint például a burgonyának és a kukoricának, sikerült akklimatizálódniuk és elterjedniük anélkül, hogy károsítanák az ökoszisztémát, így meghonosodott fajokká válnak.

Hogyan kerülnek be az invazív fajok?

Az idegen fajok a legvalószínűtlenebb útvonalakat követve járják a világot, természetes élőhelyüktől több ezer kilométerre is eljutnak. Az egzotikus növények és állatok adás-vétele az egyik fő ok lehet, ami nem véletlen, hogy bűncselekmény. A más országokba tett látogatások szándékosan vagy véletlenül hozzájárulnak az idegen fajok elterjedéséhez, de ott van a vadászat és a sporthalászat is, ami például a harcsa őshonosításához vezetett.

A repülőgépek rakterébe és a hajótestekbe szintén gyakran jutnak be invazív fajok, és ott vannak azok, akik különleges háziállatra vágynak. A mosómedvék, az argentin papagájok és a floridai teknősök így kerültek a természetbe, miután vagy megszöktek, vagy egyszerűen elengedték őket. És akkor ott van a nutria esete is, ami főleg a szőrme és a divatipar miatt került hozzánk.