A tőzsde kezdetei és jövője

Nap, mint nap hallhatjuk a „tőzsde” szót, mégis sokan vannak, akik nem tudnák pontosan körül írni a jelentésüket. Lényegében egy központosított, nyilvános, tudatosan szervezett piacról beszélünk.

Üzleteket tőzsdeügynökökön keresztül lehet kötni meghatározott időben, szigorú eljárási szabályok keretei közt maradva. Ha valaki eladna, vagy épp vásárolna, az instrukciója a brókerekhez (tőzsdei üzletkötőkhöz) fut be, akiknek a feladata ezt az igényt érvényesíteni. A fő különbség a tőzsde és a vásár/piac között: a tőzsdén soha nincs jelen az áru. Ennek oka a nagy mennyiség: mikor az üzletkötések tömegessé váltak, ez volt az egyetlen kézenfekvő megoldás.

Az első tőzsde 1531-ben jött létre Antwerpenben, ahol különböző nemzetiségű kereskedők kötöttek üzleteket, mivel szabaddá tették a kereskedelmi forgalmat. Ekkor már megkezdődtek a nagy földrajzi felfedezések, hamarosan távoli kontinensek árucikkei is megjelentek. Az amszterdami tőzsdét például Holland Kelet-Indiai Társaság tette igazán jelnetőssé, nem kellett hozzá sok idő, hogy az eredeti, antwerpeni tőzsdét is lekörözze.

Az 1600as években tulajdonképpen ki is alakultak a modern tőzsdét jellemző technikák, metódusok. A részvények eleinte névre szóltak, az első szabadon forgatható részvények az 1700as évek első felében jelentek meg Franciaországban.

Ahogy arra Rondo Cameron is rámutatott, a részvények és a piac adottak voltak, azonban ahhoz, hogy a tőzsde igazán fellendüljön szükség volt a technológiai fejlődésre, elsősorban a közlekedés terén. Érthető is, elvégre az áru mozgatása mindig kulcsfontosságú kérdés volt a kereskedelemben. Ezt támasztja alá, hogy a XIX. század elején, a párizsi tőzsdén hét értékpapírt jegyeztek, míg 1869-ben már több mint négyszázat.

Az 1800-as évek végétől már a kormányok és nagy bankok is szereplői voltak a tőzsdének – részben a krachok megakadályozásának céljából. Bár a tőzsde nem világválságot élt át, a mai napig a gazdasági vérkeringés elengedhetetlen része.

A digitalizáció és az új alternatívák

Az internet széleskörűvé válása és a digitalizáció természetesen a tőzsdére is kihatott. A részvényárfolyam mozgását könnyedén és gyorsan követhetjük nyomon, ráadásul a tőzsdét érintő hírek is hamarabb jutnak el a befektetőkhöz, érdeklődőkhöz.

Az igazán váratlan fordulatot azonban a Bitcoin 2009-es megjelenése, majd pedig elképesztően gyors sikere jelentette. Mára több ezer kripto valuta közül válogathatunk, valóságos digitális tőzsde jött létre ezek köré szervezve. Dollármilliárdos tranzakciók köttetnek nap, mint nap, és számos sikertörténetet találhatunk, ami kripto valutákkal kezdődött.

Természetesen a digitális piacnak is megvoltak a maga zökkenői, az árfolyamok, akárcsak a hagyományos tőzsdén, itt is folyamatosan ingadoznak, mindazonáltal az emberek érdeklődése láthatóan nem csökken a kripto piacot illetően. A digitális valutákat bemutató weblapok és youtube csatornák látogatottsága folyamatosan emelkedik, ami az érdeklődés egyértelmű jele.

A kripto piac egyik hatalmas előnye, hogy kis összeggel is belevetheti magát az ember, sőt, ami azt illeti kifejezetten tanácsos kicsiben kezdeni. A hagyományos tőzsde ezzel szemben hosszú ideje cégóriások, állami befektetések terepe, ahol a szigorú szabályzás nem a „kishalaknak” kedvez.

Senki sem tudja pontosan, hogy mit tartogat a jövő a világgazdaság terén. Egyesek a kripto piac teljes dominanciáját jósolják, egyenesen odáig merészkedve, hogy a XXI. század végére maga mögé utasítja a hagyományos tőzsdét. Mások úgy gondolják, hogy ez soha nem következhet be. Egy dolog azonban biztos: a digitalizáció folytatódni fog, és könnyen lehet, hogy papír alapú pénzek szépen, lassan átadják a helyüket valami kényelmesebb és univerzálisabb opciónak.