Egyre jobban süllyednek a városok

Amikor az Apollo 8 űrhajósai 1968-ban elkészítették az első színes felvételeket a Földről, az egész emberiség láthatta, hogy bolygónk, amellett, hogy kerek, szinte teljes egészében mélykék színű.

Fél évszázaddal később már tudjuk, hogy a tengerek és óceánok a Föld felszínének 71%-át borítják, és ez adja világunknak azt a jellegzetes árnyalatot, amely egyedülállóvá teszi galaxisunkban és talán az egész világegyetemben.

Öt évtizeddel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a jelenlegi széndioxid-kibocsátás olyan mértékben felmelegíti a bolygót, hogy a sarkok megolvadnak és a gleccserek visszahúzódnak. Az emberi tevékenység által felerősített éghajlatváltozás gyorsasága 1993 óta 7 cm-rel, 1900 óta pedig 18-20 cm-rel emelte a tengerszintet. Ez azonban még nem minden!

Ezt mutatják a legújabb felmérések

A legújabb műholdas felvételek szerint a világ legnagyobb városai sokkal gyorsabban süllyednek, mint ahogy pár évvel ezelőtt meg lett jósolva. A Nanyang Egyetem és a Nasa közös kutatása szerint nemcsak a vízszint emelkedését kell figyelembe venni, hanem a városok szó szerinti süllyedését is. A korábbi elemzések főleg az olvadásokra mutogattak, ami lényegesen megemeli a tengerek szintjét, azonban a talajvíz és a földgáz elvesztése egy újabb problémát vet fel: a talajtömörödést.

Mivel az épületek egyre nagyobbak, így teljesen érthető, hogy minden városban megfigyelhető valamilyen mértékű süllyedés, azonban néhány helyen ijesztő adatok születnek. Nem elég, hogy a tengerek miatt is emelkedik a víz, a süllyedések elérhetik a 20 milliméter mélységet. Évente.

A tengerszint az utóbbi években egyre gyorsuló ütemben emelkedik. 1993 óta a globális tengerszint körülbelül tíz centiméterrel emelkedett. 1993 és 2021 között a tengerszint átlagosan évente körülbelül 3,5 milliméterrel lett magasabb. Az amerikai kormányhivatal szerint ez az emelkedés elsősorban két, a globális felmelegedéssel kapcsolatos tényezőnek köszönhető. Az első az olvadó gleccserekből és jégtakarókból származó több száz gigatonnányi víz, amely évente az óceánokba kerül. A második a tengervíz tágulása a felmelegedés során.

Milyen következmények várhatók?

Még a legoptimistábbak sem tagadják, hogy a tengerszint emelkedése visszafordíthatatlan károkat okoz, például számos gleccser és az Északi-sarkvidék nagy részének eltűnését. Az eddigi előrejelzések 2050-re legfeljebb 20-30 cm-es, 2100-ra pedig 43-50 cm-es emelkedést jósoltak, feltéve, hogy a széndioxid-kibocsátás csökken, és a Föld hőmérséklete a 2°C különbség alatt marad a 19. század végi hőmérséklethez képest. A többiek azonban még ennél is rosszabb előrejelzéseket adnak.

A NASA évek óta nyomon követi az óceánok globális felszínét, a tengerszint alakulását az űrből végzett műholdas megfigyelések segítségével. Az ügynökség előrejelzése szerint 2100-ra világszerte további 30-122 centiméter emelkedéssel kell számolni. Ez a növekedés több ezer kilométernyi szárazföldet tenne ki az áradásoknak, veszélyeztetve világszerte emberek millióinak biztonságát, különösen a szigeteken és a part menti területeken élőkét.