200 delfin vetődött partra Tasmániában

Közel 230 hosszúszárnyú gömbölyű-fejű delfint sodort partra a víz a nyugat-ausztráliai Tasmánia szigetén található Macquarie-öbölben. A legtöbben meghaltak, miközben a mentőcsapatok éjjel-nappal dolgoznak, hogy a többieket visszavigyék a tengerre.

Kezdetben a természetvédők, akik a több száz partra vetett emlős helyszínére érkeztek, úgy gondolták, hogy a delfinek fele még életben lehet, azonban később tudatosult, hogy mindössze 35-en maradtak életben. Az erőfeszítések a 35 delfin életének megmentésére összpontosultak. Eközben a tudósok egy újabb ökológiai katasztrófára próbálnak magyarázatot találni, mivel nem ez az első eset, hogy hasonló tragédia történik ezen a területen.

Néhány nappal ezelőtt egy másik csoport is partra vetődött

Ezen a héten ez volt a második eset Tasmániában. Néhány nappal ezelőtt egy tucatnyi, többnyire fiatal hímet találtak szintén a Tasmánia déli részén fekvő King-sziget egyik partján. Az ilyen tömeges vetődések szokatlanok, de nem példa nélküliek. A legrosszabb 2020 szeptemberében volt, amikor közel 500 gömbölyű-fejű delfin rekedt a Macquarie-öbölben. Ebből az 500-ból körülbelül 380-an pusztultak el. A mostani tömeges partra vetődés pontosan két évvel azután következett be. Az ok nem világos, az ausztrál hatóságok azonban elindították a szokásos eljárást.

Ezek és más tengeri emlősök gyakran a szárazföldön kötnek ki Ausztrália és Új-Zéland déli partjainál, de a szakértők nem tudták pontosan meghatározni az okokat, bár gyakran betegségekre, navigációs hibákra, hirtelen árapály-változásokra, ragadozók üldözésére vagy szélsőséges időjárási körülményekre vezetik vissza. A néha több száz delfint érintő partra vetődések szintén olyan rejtélyek, amelyeket a tudósok nem tudnak megmagyarázni. A partra vetett bálnák és delfinek közül sokan egészségesek, és nem mutatják betegség vagy sérülés jeleit.

Mi áll a partra vetődés mögött?

Az egyik lehetséges magyarázat a bálnák és delfinek szociális természete. Az állatok a túlélés érdekében csapatban utaznak, és a domináns egyedek vezetik a csoportot. Ha a vezetők eltévednek, összezavarodnak, vagy nem tudnak megfelelően navigálni a vizeken, az egész csoport követheti őket. Ezenkívül a delfinek reagálhatnak más partra vetett delfinek vészjelzéseire is. Segíteni jönnek, de végül maguk is kint ragadnak. Egy másik elmélet szerint, ha néhány állat megbetegszik vagy megsérül a parton, a csapat többi tagja a part közelébe úszik, hogy a haldokló tagok közelében lehessen.

A vízben lévő mesterséges anyagok – a műanyagtól a halászhálókig – szintén károsíthatják a delfineket, olyan sérüléseket okozva, amelyek sekélyebb vizekbe kényszeríthetik őket, ahol partra vetődhetnek. A melegedő vízhőmérséklet sem jelent jót. Az óceánok felmelegedése miatti árapály-változások megváltoztathatják a táplálékforrások helyét, ami ismét ismeretlen területre és esetleg sekélyebb vizekre kényszeríti az emlősöket. Emellett ott vannak a szonárok is. Ezek az akusztikus impulzusok károsak, és befolyásolhatják a navigációs képességüket.